Az Európai Bizottság a RAMBOLL Management Consulting által végzett tanulmány révén megvizsgálta, hogyan lehet a legjobban integrálni az éghajlat-változási és környezetvédelmi célkitűzéseket a többéves pénzügyi keretbe (MFF) az év után. 2027. Ennek a célja üzeneteket, amely 2025 májusában fejeződött be, célja, hogy konkrét javaslatokat tegyen a Bizottságnak a zöldítési architektúra javítására a következő pénzügyi időszakban.

EU stratégiai zöld prioritások

A jelentés kiemeli, hogy az uniós finanszírozást ott kell prioritásként kezelni, ahol arra szükség van. EU hozzáadott érték legmagasabb. Ez olyan finanszírozási igényeket jelent, amelyeket nem lehet ugyanolyan hatékonyan vagy eredményesen fedezni kizárólag nemzeti állami vagy magánforrásokból. A javasolt zöld prioritások célja, hogy az uniós kiadásokat összehangolják olyan átfogó célkitűzésekkel, mint az európai zöld megállapodás, az EU 2030-ig tartó biodiverzitási stratégiája és a „Fit for 55” csomag. A főbb horizontális prioritások a következők:

• Az energiaszektor dekarbonizációjaHangsúly a megújuló energiaforrások arányának növelésén és az EU nettó nulla kibocsátású technológiák termelési kapacitásának megerősítésén.
• Alkalmazkodás a klímaváltozáshozA veszélyeztetett régiókra, a határokon átnyúló együttműködésre és a katasztrófa-felkészültség megerősítésére összpontosítva, valamint a nemzeti alkalmazkodási tervek operatív végrehajtásának támogatásával.
• Vízállóság és a tengeri ökoszisztémák helyreállításaBeruházások a vízhatékonyságba, a szennyezés csökkentésébe és a természetalapú megoldásokba.
• Biodiverzitás védelme és ökoszisztéma-helyreállításNövelni kell az ökoszisztéma-helyreállítás finanszírozását és az innovatív pénzügyi mechanizmusok támogatását.
• Körforgásos gazdaság és nulla szennyezésA hulladékhierarchiában magasabban elhelyezkedő projektek finanszírozása (megelőzés, újrafelhasználás, újrahasznosítás) és a szennyezés kezelése (pl. PFAS „örökké tartó vegyi anyagok”).
• Csak átalakulásAnnak biztosítása, hogy a zöld átállás minden régió és ágazat, különösen a kiszolgáltatott csoportok és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára előnyös legyen.

A természet helyreállításának és a természetalapú megoldások finanszírozásának javítása

A jelentés jelentős finanszírozási hiányt állapít meg a természet helyreállítása terén, a becslések szerint évi 48 milliárd euróra lenne szükség, de a nemzeti és uniós hozzájárulások mintegy 18 milliárd euróval elmaradnak a várakozásoktól. A fő kihívások közé tartozik az elégtelen magánberuházás, amely a természet helyreállításának és a természetalapú megoldásoknak a – gyakran közjavakra épülő – előnyeinek korlátozott monetizálása miatt következik be.

A jelentés a következőket javasolja:

• A követési módszerek fejlesztésePontosabb mutatók bevezetése, mint például a „helyreállított ökoszisztémák hektárszáma” a meglévő monitoring módszerek kiegészítéseként.
• Technikai segítségnyújtás és kapacitásépítésTanácsadás és támogatás nyújtása projektfejlesztéshez, különösen kisebb szervezetek számára, konszolidált platformokon és regionális kapcsolattartó pontokon keresztül.
• Átfogó pénzügyi eszközMechanizmusok létrehozása az uniós források és a magánberuházások ötvözésére, például az InvestEU utódprogramjának keretében létrehozott természet-helyreállítási alap révén.
• Dedikált finanszírozásCélzott finanszírozás létrehozása a természet helyreállítására az integrációs erőfeszítések kiegészítése érdekében.

Az ipar dekarbonizációja és a tiszta energia technológia

Az uniós ipar dekarbonizációjához és a tiszta technológiák termelési kapacitásának növeléséhez szükséges beruházási igények becslések szerint több százmilliárd euróra rúgnak. A fő kihívások közé tartoznak az állami támogatások és az IPCEI (közös európai érdekű fontos projektek) összetett és lassú jóváhagyási folyamatai, amelyek akadályt jelentenek a kkv-k és az induló vállalkozások számára. A magánberuházások mozgósítása sem elegendő. Az ajánlások a következők:

• A finanszírozási folyamatok egyszerűsítése és felgyorsításaKülönösen a kkv-k és az induló vállalkozások számára.
• A kockázatcsökkentő eszközök megerősítéseMagántőke vonzása a stratégiai ágazatokba garanciák, hitelek és adókedvezmények révén.
• A finanszírozás jobb koordinációjaTagállamok között és uniós szinten a „támogatási versenyek” elkerülése és a források hatékony felhasználásának biztosítása érdekében.

Eszközök és módszertanok az ökológiai integrációhoz

A jelentés olyan meglévő eszközöket értékel, mint a „Ne okozzon jelentős kárt” (DNSH) elv, a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) és az éghajlatváltozással kapcsolatos átvilágítás. A megállapítások rávilágítanak az eszközök átfedésére és széttagoltságára, ami adminisztratív terheket okoz. JRi