Az erdők az Európai Unió (EU) területének körülbelül 40 1 TP3 tonnáját borítják, és az EU ember okozta kibocsátásának körülbelül 10 1 TP3 tonnáját nyelték el 1990 és 2022 között. A légkörből történő szén-dioxid-elvonásnak ezt a folyamatát általában erdőgazdálkodásnak nevezik. szén-elnyelőAggasztó módon azonban a jelenlegi bizonyítékok e szén-dioxid-megkötő képesség gyengülésére utalnak, ami azt jelenti, hogy az európai erdők kevesebb szén-dioxidot nyelnek el a légkörből.

A Nature folyóiratban megjelent, a Közös Kutatóközpont (JRC) által vezetett jelentős tanulmány részletezi az erdők szén-dioxid-megkötő képességének csökkenését és annak okait. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által 2024-ben közzétett uniós üvegházhatású gázleltár szerint... Az erdők átlagos szén-dioxid-megkötő képessége körülbelül 27%-kal csökkent (%) 2020 és 2022 között. a 2010–2014-es átlagos elnyeléshez képest. Az új, 2025-ös uniós leltár még jelentősebb csökkenést mutat ebben az időszakban. Szemléltetésképpen, az erdők átlagos szén-dioxid-elnyelése a 2010–2014-es -456,9 MtCO2eq/év értékről 2015–2019-ben -374,9 MtCO2eq/évre, majd 2020–2022-ben tovább csökkent -332,6 MtCO2eq/évre.

A szén-dioxid-elnyelés csökkenésének okai sokrétűekAz egyik tényező az fokozott naplózásEzenkívül, A klímaváltozás gyakoribb hőhullámokat és aszályokat okoz, ami csökkenti a fák növekedését. Az éghajlatváltozás a zavaró események, például a következők előfordulásának növekedését is okozza: rovarkatasztrófák, erdőtüzek és fák pusztulása, amelyek egyes területeken gyakoribbá és súlyosabbá váltak.

A Közös Kutatóközpont (JRC) kutatása a szén-dioxid-elnyelések csökkenésének okait vizsgálja, és a hatásuk csökkentésének leghatékonyabb módjait keresi. Míg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése továbbra is a legfontosabb stratégia az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére, kulcsfontosságú az is, hogy a fakitermelési rendszerek módosítása és az erdőgazdálkodási módszerek újragondolásahogy ellenállóbbá váljon az éghajlatváltozással és a szélsőséges időjárási eseményekkel szemben. Elengedhetetlen, hogy rendelkezésre álljanak adatok a hatékony politikák és gyakorlati intézkedések kidolgozásához. jobb és időszerűbb adatok a szénkészletekről és az erdők egészségéről.

A tanulmány több olyan tudásbeli hiányosságok az európai erdők monitorozásához és modellezéséhez kapcsolódóan. Két prioritás különösen fontos: először is, a sürgős igény pontosabban és gyorsabban mérni a szén-dioxid-áramlásokat a talaj, a növényzet és a légkör közötti mozgásának nyomon követésével. Másodszor, finomítsa az előrejelzéseket, hogy a szélsőséges időjárási események és a legrosszabb forgatókönyvek hogyan befolyásolják a szén-dioxid-elnyelést. Ezen problémák kezelése elengedhetetlen egy átfogó, páneurópai erdő- és szén-dioxid-elnyelésre vonatkozó monitoring rendszer kiépítéséhez.

Között főbb területek, ahol további kutatásokra van szükség, a következőket tartalmazzák:

• Földmegfigyelés: A nagy felbontású műholdképek, a légi adatokkal és a földi megfigyelő hálózatokkal kombinálva kulcsfontosságúak az EU erdőinek időben történő monitorozásához. Számos uniós ország jelenleg főként az időszakos erdőfelmérésekre támaszkodik, amelyek nem elegendőek ahhoz, hogy lépést tartsanak az erdők egészségének gyors romlásával. A meglévő erdei adatkészletekhez nagyobb átláthatóságra és szabványosításra is szükség van.
• Erdő ellenálló képessége: Javítani kell a biológiai sokféleség, a reziliencia és az erdőgazdálkodás közötti kölcsönhatások megértését. Egy átfogó biológiai sokféleség-monitorozási keretrendszer kidolgozása, amely a földi adatok és a földmegfigyelések kombinációján alapul, segíthet áthidalni ezt a tudásbeli hiányosságot. Ezen kölcsönhatások megértése támogathatja a biológiai sokféleséget figyelembe vevő erdőgazdálkodást, figyelembe véve, hogy A vegyes erdei fajok jobban ellenállnak a zavaroknak és a szélsőséges éghajlati viszonyoknak, és nagyobb a szén-dioxid-elnyelő potenciáljuk..
• Előrejelzés és előrejelzés: Az erdőgazdálkodási döntések és a természetes éghajlati megoldások nagy potenciállal rendelkeznek az erdők szén-dioxid-megkötő képességének fenntartására vagy akár növelésére. Azonban kulcsfontosságú előre látni ezen megoldások potenciálisan nem szándékolt hosszú távú negatív hatásait, például az erdőtelepítés helyi vízkészletekre gyakorolt hatásait, az erdők jövőbeli ellenálló képességének és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképességének növelése érdekében.
• Terjeszkedés: Az erdőnövekedési modelleket és a társadalmi-gazdasági modelleket integráló, folyamatban lévő kutatások kiterjesztése és fejlesztése világosabb képet adna a politikai döntéshozóknak arról, hogy a fakitermelés és a fatermékek hogyan befolyásolják az erdők szén-dioxid-elnyelését.

A kutatás felvázolja a monitoring, modellezés és erdőgazdálkodás területén lehetséges intézkedéseket, amelyek megakadályozhatják az erdők szén-dioxid-megkötő képességének csökkenését. A tanulmány a következőkre szólít fel: integrált politikák, amelyek mind az éghajlati, mind a környezeti célkitűzéseket kezelik, és kutatási programot mutat be ezen szakpolitikai döntések irányításához. Az időszerű szabályozások és a fenntartható gyakorlatok ösztönzőinek kombinálásával az EU továbbra is visszafordíthatja erdeinek szén-dioxid-elnyelésének csökkenését, és fenntarthatja a várható hozzájárulásukat a klímasemlegesség 2050-re. Tavaszi