A lakókörnyezetben az NKT szerinti alkalmazkodási intézkedések kulcsterületei

A Nemzeti Cselekvési Terv (NAP) a lakókörnyezetet az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás hét kulcsfontosságú területeként határozza meg. A fő cél ezen a területen az magas színvonalú jogszabályi, intézményi, szakmai és pénzügyi környezet megteremtése az önkormányzatok szisztematikus és komplex tevékenységéhez az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás folyamatában a városokban.

Az NAP a lakókörnyezet alkalmazkodási intézkedéseinek következő kulcsfontosságú területeire összpontosít:

  • Jogalkotás és tervezés:
    • Az adaptáció beépítése a jogszabályokba: A jelenlegi jogszabályok nem veszik kellőképpen figyelembe az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kérdését, ami megnehezíti a városok és települések számára a szükséges alkalmazkodási intézkedések végrehajtását.
    • Az éghajlatváltozás integrálása a tervezési dokumentumokba: A tervezési dokumentumoknak tartalmazniuk kell az éghajlatváltozásra adott átfogó választ, ami megköveteli az éghajlati értékelésüket, és minden helyszínre külön alkalmazkodási stratégia kidolgozását.
  • Módszertani és szakmai támogatás:
    • Módszertan elkészítése: Szlovákiában hiányoznak a formalizált módszertanok a települések veszélyeztetettségének felmérésére, az alkalmazkodási stratégiák elkészítésére és azok hatékonyságának értékelésére.
    • A szakmai támogatási mechanizmus bemutatása: A városok és önkormányzatok gyakran nem rendelkeznek kellő szakmai kapacitással egy komplex alkalmazkodási folyamat megvalósításához. Ezért szükséges egy olyan szakmai támogató rendszer kialakítása, amely biztosítja számukra a szükséges információkat és szakértelmet.
  • Oktatás és tudatosság:
    • Közigazgatási oktatás: Fontos az önkormányzati és államigazgatási dolgozók képzésének biztosítása a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás terén.
    • Nyilvános részvétel: Az alkalmazkodási intézkedések sikeres végrehajtása szempontjából kulcsfontosságú az éghajlatváltozás és az alkalmazkodás kérdésével kapcsolatos lakossági tudatosság növelése.
  • Finanszírozás:
    • Pénzügyi források biztosítása: Az alkalmazkodási intézkedések végrehajtása jelentős pénzügyi forrásokat igényel. Biztosítani kell ezek elérhetőségét különböző forrásokból, így állami költségvetésből, európai forrásokból és magánberuházásokból.
    • Motivációs mechanizmusok létrehozása: Olyan motivációs mechanizmusokat kell létrehozni az önkormányzatok számára, amelyek támogatják őket az alkalmazkodási intézkedésekbe való befektetésben, például uniós forrásokból származó társfinanszírozás révén.

A NAP ezt hangsúlyozza a települések klímaváltozáshoz való alkalmazkodása összetett folyamat, amely együttműködést és koordinációt igényel az államigazgatás, az önkormányzat, az üzleti szféra, a tudományos közösség és a lakosság között.

Az említett területeken túl az NCST kiemelten foglalkozik konkrét alkalmazkodási intézkedések a településeken, mint például:

  • Vízvisszatartás az országban és a településeken: A vízgazdálkodás javítása az aszály és az árvizek negatív hatásainak mérséklése érdekében.
  • A városi túlmelegedés csökkentése: Zöld és kék infrastruktúra kiépítésének támogatása, épületek, közösségi terek adaptálása.
  • Az infrastruktúra ellenálló képességének javítása: A kritikus infrastruktúra (közlekedés, energia, vízgazdálkodás) szélsőséges időjárási viszonyokkal szembeni ellenálló képességének biztosítása.
  • A lakosság egészségvédelmének javítása: A klímaváltozással összefüggő egészségügyi kockázatok kellő tudatosságának biztosítása és a megelőző intézkedések végrehajtása. (Co2AI)