Az árvíz, mint ébresztő: cselekvésre szólít fel mindannyiunkat

Mikor válik katasztrófává az intenzív esőzés? Mikor lesz az árvíz az úgynevezett "évszázad árvize"? Közeli szomszédaink Lengyelországban és Csehországban jelenleg az „évszázad új árvizével” néznek szembe, Alsó-Ausztriában is szükségállapotot hirdettek. Kelet-Németországban vízszintemelkedést is regisztráltak, bár a helyzet nem ilyen drámai.

Tehát hogyan határozzuk meg a katasztrófa mértékét? A csapadék mennyisége, az elhunytak száma vagy az anyagi kár mértéke szerint? Három évvel ezelőtt, amikor Európa felét árvizek sújtották, a halottak száma több mint 220-ra emelkedett, közülük legalább 188-an Németországban haltak meg.

Az eső jelenleg Ausztriát, Csehországot, Lengyelországot, Szlovákiát és Romániát sújtja – az EU öt tagállamában újabb súlyos „évszázad árvize” van. A helyzet eddig 17 emberéletet követelt, és több ember még mindig eltűnt. Nehéz egyértelműen meghatározni az okokat. De hogyan történt ez a katasztrófa?

Az ilyen árvízeseményekhez számos tényező hozzájárulhat. Az éghajlati viszonyok változása szélsőséges időjárási ingadozásokban nyilvánul meg, a heves esőzések egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak. Fontos figyelembe venni a helyi infrastruktúra állapotát és az országok felkészültségét is az ilyen szélsőséges helyzetek kezelésére. A megfelelő szennyvízelvezető rendszer hiányában történő urbanizáció tovább ronthatja a helyzetet, amikor a víznek nincs hová lefolynia, ami gyors felhalmozódáshoz és a környező területen való szétterjedéséhez vezet.

Ezek az árvizek arra is rávilágítanak, hogy nemzetközi együttműködésre van szükség az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések, a katasztrófamegelőzés és a reagálás terén. Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséről és a társadalom e kihívásokkal szembeni ellenálló képességének növeléséről szóló, folyamatban lévő vita több mint időszerű. (Co2AI)