A korábban 30 000 évig tartó éghajlati változások most mindössze 100 év múlva következnek be. A Föld bolygó már a múltban is megélt fokozott túlmelegedést és túlzott mennyiségű szén-dioxidot, néha még szélsőségesebbeket is, mint manapság. Például 190, 120 és 90 millió évvel ezelőtt. A különbség azonban az, hogy ezek a változások akkor évezredeken keresztül mentek végbe, ma viszont gyorsabbak, mint valaha.
A jelenlegi éghajlatváltozás és annak az óceánokra gyakorolt következményeinek megértéséhez hasznos megvizsgálni a hasonló történelmi eseményeket. A kutatás az élőlények, különösen a tengeri fitoplankton múltbeli globális felmelegedésre adott válaszával foglalkozott. Megállapította, hogy míg az óceánok a múltban ellenállóak voltak, ma már nem ez a helyzet. A szervezeteknek nincs elég idejük alkalmazkodni a gyors változásokhoz.
A legnagyobb gondot a Föld rendszerének rendkívül rövid időn belüli alkalmazkodási képessége jelenti, ami számos ökoszisztémára nézve végzetes következményekkel járhat. A globális átlaghőmérséklet már 1-1,5 fokkal emelkedett az iparosodás előtti időkhöz képest. Ha a CO2-kibocsátás jelenlegi ütemével folytatjuk, a hőmérséklet akár 5 fokkal is emelkedhet az évszázad végére, és a légkör CO2-koncentrációja megduplázódhat. Ez a jelenlegi biodiverzitás 10-20 százalékának kihalásához vezethet, mivel sok élőlény nem tud alkalmazkodni a túlmelegedett éghajlathoz.
A tengeri bioszféra, a Föld legnagyobb és legösszetettebb ökoszisztémája rendkívül érzékeny a folyamatban lévő változásokra. A felmelegedés tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásának megértése kulcsfontosságú az óceán-szárazföld dinamikájának megértéséhez. Az óceán a legrégebbi és legnagyobb ökoszisztéma a bolygón, üledékei pedig évmilliókon keresztül rögzítik az éghajlatváltozást, jóval az ember érkezése előtt. A „Geológia bolygónk fenntartható kezeléséért” kongresszus ezért a geotudományok szerepére összpontosított a jelenlegi globális változásokkal és azok jövőbeli fejlődésével kapcsolatos információk terjesztésében. (Co2AI)