Az EU 2030-as kibocsátási céljainak áttekintése

Környezetvédelmi aktivisták, köztük olyan szervezetek, mint a Climate Action Network és a Global Legal Action Network jogi lépéseket tesznek az Európai Bizottság ellen. Azzal érvelnek, hogy az Európai Unió (EU) jelenlegi tervei a kibocsátás 2030-ig történő csökkentésére nem elegendőek a Párizsi Megállapodásban meghatározott célok teljesítéséhez, amely a globális felmelegedést 1,5 °C-ra kívánja korlátozni. Az aktivisták úgy vélik, hogy az EU céljai elmaradnak ettől a kulcsfontosságú kötelezettségvállalástól.

Az ügy háttere

Ez a jogi lépés azért jelentős, mert ez az első alkalom, hogy uniós bíróságok értékelik, hogy az EU éghajlat-politikai céljai ésszerűek-e. Korábban az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy döntött, hogy az országoknak tudományos ismeretek alapján kell kibocsátási célokat megfogalmazniuk, hogy ne lépjék túl a 1,5°C-os határértéket. Ez az eset azt fogja vizsgálni, hogy az EU célkitűzései megfelelőek-e, és azt tudományos bizonyítékok támasztják-e alá, amelyek védik a környezetet.

Milyen jogi lépések történtek?

Ez a két nonprofit szervezet 2024. augusztus 23-án felkérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül az éves kibocsátási egységeket (AEA), amelyek kibocsátáscsökkentési célokat határoznak meg az egyes EU-tagállamok számára. Amikor a Bizottság 2023. december 14-én elutasította kérésüket, a civil szervezetek úgy döntöttek, hogy 2024. február 27-én az EU Bírósága elé viszik az ügyet. Felismerve a klímaválság sürgősségét, a bíróság kiemelten kezelte az ügyet, a tárgyalást 2025-re tűzték ki.

Kibocsátási célok és előírások

Az éves kibocsátási kvóta (AEA) része az EU Közös Erőfeszítési Szabályzatának, amely előírja, hogy 2030-ig minden EU-tagországnak bizonyos mértékben csökkentenie kell a kibocsátását. Ez a megközelítés olyan területeket érint, mint a közlekedés, az épületek és a mezőgazdaság. Az aktivisták azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezeket a célokat tudományos tanulmányok alapján nem kutatták kellőképpen, és attól tartanak, hogy nem elegendőek a klímacélok teljesítéséhez.

Az elégtelen célok következményei

Az aktivisták szerint az EU jelenlegi kibocsátási céljai a globális hőmérséklet 3°C-os emelkedését eredményezhetik 2100-ra, ha más országok is hasonlóan gyenge politikát folytatnak. Az ilyen szintű felmelegedés pusztító következményekkel járhat az egész bolygóra nézve. Ennek megakadályozása érdekében az aktivisták a kibocsátás 65 % 2030-ig történő csökkentését szorgalmazzák, amit elengedhetetlennek tartanak ahhoz, hogy az EU továbbra is élen járjon a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Ha az aktivisták nyernének a vitában, az EU arra kényszerülhet, hogy ambiciózusabb célokat tűzzön ki a kibocsátás csökkentésére. Ez nemcsak az EU politikáit hangolná össze saját környezetvédelmi jogszabályaival, hanem megerősítené a globális éghajlat-változási megállapodásokban vállalt kötelezettségeit is.

Az Európai Unióról

Az Európai Uniót (EU) 1951-ben alapították Európai Szén- és Acélközösségként, és azóta 27 tagországból álló unióvá nőtte ki magát, több mint 447 millió lakossal. Ezen országok közül 19-ben az euró a hivatalos fizetőeszköz, míg a schengeni övezet 26 ország közötti utazást tesz lehetővé útlevél nélkül. Az EU jelentős szerződéseket írt alá, például a maastrichti és a lisszaboni szerződést, és elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re elérje a szén-dioxid-semlegességet, miközben támogatja a kulturális cseréket olyan programokon keresztül, mint az Erasmus+. (Co2AI)