A globális felmelegedés egészségügyi hatásainak összetett környezetében az egyik legsúlyosabb és legaggasztóbb probléma a neurológiai betegségek terjedése. Az emelkedő hőmérséklet és a változó éghajlati minták átalakítják az ökoszisztémákat, ami nemcsak a tájat érinti, hanem új feltételeket teremt az idegrendszeri betegségek kialakulásához és terjedéséhez.
E betegségek terjedésének egyik fő módja a zoonózisos betegségek. Az éghajlatváltozás miatt az állatpopulációk új területekre és az emberhez közelebb kerülnek, ami növeli a kórokozók terjedésének kockázatát. Például a szúnyogok által terjesztett betegségek, mint például a japán agyvelőgyulladás és a Zika, új helyekre kerülnek, mivel kórokozóik tágítják hatókörüket. A melegebb hőmérséklet gyakran előnyös ezeknek a rovarok által terjesztett betegségeknek, lehetővé téve számukra, hogy túléljenek a korábban barátságtalan területeken, és gyorsabban szaporodjanak.
Az éghajlatváltozás olyan rejtett veszélyeket is feléleszt, mint például a Naegleria fowleri amőba, amely arról ismert, hogy képes megtámadni az agyat. Melegebb vizekben ezek a mikrobák szaporodhatnak, bejuthatnak az agyba az orrüregen keresztül, és súlyos agyvelőgyulladást okozhatnak. Bár az ilyen fertőzések ritkák, szinte mindig halállal végződnek – ez határozottan emlékeztet arra, hogy felmelegedő világunkban nagy a tét.
Egy másik veszély a neurotoxinok növekvő mennyisége. Ahogy a káros algavirágzások gyakorisága és földrajzi elterjedése növekszik, úgy növekszik az olyan toxinok, mint a BMAA elérése, amely összefüggésbe hozható az olyan neurodegeneratív betegségekkel, mint az ALS és az Alzheimer-kór. Ezek a toxinok biológiailag felhalmozódhatnak a táplálékláncban, és egyre több bizonyíték van arra, hogy a tengeri köd és por által a levegőben is felszállhatnak. Így már nem korlátozódnak az élelmiszerekre, hanem légkörünk részévé válnak. Az olvadó permafrosztból felszabaduló másik erős idegméreg, a higany emelkedő szintjével együtt egyre nehezebb elkerülni az éghajlatváltozással összefüggő neurológiai problémákat.
Összességében ezek a fenyegetések aggasztó képet festenek. Ahogy a bolygó felmelegszik, úgy nő a neurológiai betegségek kockázata is, és gyakran a legsebezhetőbb csoportok vannak kitéve a legnagyobb kockázatnak. Ennek a kihívásnak a megoldása olyan együttműködésen alapuló, interdiszciplináris erőfeszítést igényel, amely felismeri a bolygó egészsége és az emberek egészsége közötti mély kapcsolatot. Ez egy nehéz feladat, amelyet nem engedhetünk meg magunknak, mert lelki egészségünk szó szerint egyensúlyban lehet. (Co2AI)