Jön a BAN a benzines és dízelmotoros autókra

Az Európai Unió (EU) előtt ambiciózus terv áll, amely alapjaiban változtathatja meg az autóipart. 2035-től be kell tiltani az új belsőégésű motoros autók árusítását az EU-ban, ami a benzines és dízelmotoros járművek végleg végét jelenti. Ez a lépés része az ún A Green Deal, amely azt hivatott biztosítani, hogy Európa a század közepére az első klímasemleges kontinenssé váljon. Míg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke többször is hangsúlyozta elkötelezettségét e politika mellett, az alternatívákról még mindig folynak a viták.

A belsőégésű motorok játékban tartásának egyik lehetséges módja 2035 után is a szintetikus üzemanyagok használata. Ezek az üzemanyagok lehetővé tehetik a meglévő motorok további használatát, miközben megfelelnek a szigorú uniós környezetvédelmi előírásoknak. A szintetikus üzemanyagokat kémiai eljárásokkal állítják elő, amelyek gyakran megújuló energiaforrások felhasználásával járnak. Ha sikerül elérni, hogy ezen üzemanyagok teljes termelési és ellátási lánca klímasemleges legyen, akkor a hagyományos fosszilis tüzelőanyagok ökológiai alternatívájának tekinthetők.

2026-ban az EU azt tervezi, hogy újraértékeli a szintetikus üzemanyagok belső égésű motorokhoz való felhasználásának lehetőségét, ami megváltoztathatja a jogszabály teljes keretét. Ez a döntés azt jelentheti, hogy a belső égésű motorok – bár korlátozott formában – környezetvédelmi szempontból elfogadható lehetőségként a piacon maradhatnak. A szintetikus üzemanyagok támogatásának erős politikai és gazdasági motivációi vannak, különösen azokban az országokban, ahol jelentős az autóipar. A politikusok és az autóipar vezetői úgy látják, hogy a szintetikus üzemanyagok az európai autóipar versenyképességének megőrzésének módja globális szinten. Ahogy az EU a belső égésű motorok teljes betiltása felé halad, a szintetikus üzemanyagok potenciális változást jelentenek. A szintetikus üzemanyagok jövője azonban még mindig bizonytalan, és az EU-n belüli technológiai fejlődéstől, gazdasági feltételektől és jogi normáktól függ. Folytatódik tehát a vita arról, hogy 2035 után milyen formát ölt Európában az autós közlekedés, és jelentős ökológiai és gazdasági érdekek forognak kockán. (Co2AI)