A valóság az, hogy az üvegházhatású gázok már most is veszélyesen felhalmozódnak, és évtizedek óta hatással vannak bolygónk éghajlatára. Az emberiségnek törekednie kell a nulla nettó kibocsátás elérésére.
A nettó nulla az az erőfeszítés, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a lehető legalacsonyabbra nullára csökkentsük, és a fennmaradó kibocsátást például az óceánoknak és az erdőknek kell visszanyelnie a légkörből. Ezt a célt akkor éri el, ha egy vállalkozás megszünteti az összes lehetséges kibocsátást, és ellensúlyozza azokat, amelyeket más módon nem lehet csökkenteni. A nulla kibocsátás elérésének folyamata az 1., 2. és 3. hatókör kibocsátásának alapvető kiszámításával kezdődik, tudományosan megalapozott célokat tűznek ki, és terveket készítenek a 2030-ig történő szén-dioxid-mentesítésre. Ezután a kibocsátások hosszú távú leválasztása, tárolása és megkötése felé halad. nem csökkenthető.
A dekarbonizáció és a nettó nulla fogalmának megértéséhez hasznos elképzelni egy túlcsorduló fürdőkádat. A dekarbonizáció lehetővé teszi, hogy elzárjuk a csapot, és megállítsuk az új szén áramlását a légkörbe. A nettó nullát akkor érjük el, amikor "leeresztjük a kádat", és széneltávolító technikákat alkalmazunk a felesleges szén eltávolítására a légkörből és biztonságos tárolására. Nem minden széneltávolító módszer egyformán hatékony. Például, bár a faültetést általában az üvegházhatású gázok kibocsátásának ellensúlyozására javasolják, ennek nem biztos, hogy azonnali hatása van, mivel a fáknak évekbe vagy évtizedekbe telhetnek, mire elérik maximális szénmegkötő képességüket. Ezenkívül a fák érzékenyek a tüzekre, amelyek szenet bocsátanak vissza a légkörbe, és rontják szénelnyelő funkciójuk hatékonyságát.
Másrészt izgalmas újítások jelennek meg a szén-dioxid eltávolítás terén. Az új technológiák ígéretes kilátásokat kínálnak, bár beruházásokat és elérhetőségük bővítését igénylik. A levegőből történő közvetlen leválasztás még fejlesztési fázisban van, és komoly kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy képes-e elérni a szükséges mennyiséget a globális szén-dioxid-szint hatékony befolyásolásához.
Ráadásul a jelenleg létező szén-dioxid-leválasztási technológiák csak évi 2 milliárd tonna CO2 elnyelésére képesek, ami nem elegendő a globális felmelegedés korlátozásához szükséges határértékek teljesítéséhez. A Nature folyóiratban megjelent jelentés arra figyelmeztet, hogy évente további 0,96 milliárd tonna CO2-t kell eltávolítani a légkörből az éghajlati célok eléréséhez, ami hatalmas különbséget mutat a jelenlegi kapacitások és a valódi dekarbonizáció eléréséhez szükséges szükségletek között.
Lényegében, bár a szén-dioxid-megkötéssel kapcsolatos innovációk szükségesnek bizonyulnak, ezek csak egy részét képezik a globális dekarbonizációs erőfeszítések átfogó képének. A fenntartható és alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövő felé vezető út olyan átfogó stratégiát igényel, amely a szén-dioxid-megkötést az alapvető kibocsátáscsökkentéssel, a megújuló energiaforrások kiterjesztésével, valamint a politika és a magatartás alapvető változásával ötvözi.
A tudósok, kormányok, üzleti vezetők, politikai döntéshozók és magánszemélyek felismerik, hogy rendszereinket dekarbonizált gazdaság és erőforrás-hatékonyság irányába kell alakítani az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás érdekében. A dekarbonizáció egy éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességű jövő jele.
Bár sok vállalat bejelentette, hogy 2050-re nulla kibocsátást ér el, a legújabb becslések szerint nem haladunk a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítése felé – többet és gyorsabban kell tennünk. Ezen túlmenően sok vállalati kötelezettségvállalás nem veszi figyelembe a 3. hatókörű kibocsátásokat, az üzleti kibocsátásokból akár 90 % is ebbe a kategóriába tartozik, ami azt jelzi, hogy még sok a tennivaló gazdaságunk szén-dioxid-mentesítésén.
A dekarbonizáció nem egyszerű feladat, milliárdos befektetést igényel, de a globális cégek aktív közreműködésével közelebb kerülhetünk ehhez a célhoz.
A dekarbonizáció előnyei a vállalkozások számára:
– Alacsonyabb pénzügyi kockázat
– Védelem az emelkedő szén-dioxid-árak ellen
– A zöldmosással kapcsolatos vádak elkerülése
– A gyorsan változó szabályozási keretnek való megfelelés
Hogyan érhetik el a vállalkozások a dekarbonizációt és a nettó nullát?
A vállalatok az alábbi lépésekkel érhetik el a valódi dekarbonizációt:
1. Adatgyűjtés
2. A kibocsátások elszámolása minden érintett területen
3. A kibocsátások és az ESG jelentése – akár bázisévként, akár másként
4. Cél kitűzése (ideális esetben tudományosan megalapozott)
5. A lehetséges dekarbonizációs eszközök és költségeik áttekintése
6. A kiválasztott eszközök megvalósítása (értékláncon belül és azon túl)
7. Stratégia kidolgozása a nettó nulla kibocsátás elérésére
8. A kibocsátások éves elszámolása és jelentéstétel
9. A túlzott kibocsátások semlegesítése éves szinten
10. Terv készítése a zéró kibocsátás elérésére a tervezett dekarbonizációs célok megvalósítása után
Következetes lépések megtételével a vállalkozások a magas szén-dioxid-kibocsátású tevékenységektől a fenntarthatósági vezetőkké válhatnak, példát mutatva az éghajlatváltozás mérséklésének felelős üzleti megközelítésére. A szén-dioxid-mentesítéshez vezető út nemcsak a megfelelésről szól, hanem stratégiai lépést is jelent a rugalmasság, az innováció és a hosszú távú értékteremtés felé egy dinamikus világban. (Co2AI)