Mi az a Vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelv (CS3D)?

Az Európai Parlament jóváhagyta a fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelvet (CSDDD), más néven (CS3D). Az irányelv magatartási szabályokat állapít meg nagyvállalatok működése során az emberi jogok tiszteletben tartásával, beleértve a termelési, foglalkoztatási és alvállalkozói láncokat. Így az ESG-ben az "S" betű alatt rejtett társadalmi témákra utal. Ezen túlmenően a szabályok nem csak az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását tartalmazzák, hanem a jogok és a környezetvédelem elveinek szélesebb spektrumát is, mint például a Green Deal és a dekarbonizációs politikák.

A CS3D kötelezettséget ró a vállalatokra, hogy mérsékeljék tevékenységeik emberi jogokra és környezetre gyakorolt negatív hatásait. Kifejezetten olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a gyermekmunka, a munkavállalók kizsákmányolása, a biológiai sokféleség veszélyeztetése, a szennyezés és a természeti örökség elpusztítása. A mai globális üzleti világ összekapcsoltságának eredményeként a vállalatok tevékenysége messze túlmutat közvetlen működésük határain, és így az egész világon kihat.

Emellett a CS3D kiegészíti a kényszermunkából származó termékek EU-piaci tilalmáról szóló rendeletet. Mindkét jóváhagyott szabvány a kényszermunka kérdésének megoldására irányuló uniós erőfeszítések eredménye. Ez kiegyenlíti a hazai termelők hátrányát, akiknek a versenytársakhoz képest magasabbak a költségei. A termeléshez gyakran olyan külföldi termelőket vesz igénybe, akik nem tartják be a munka- és környezeti feltételeket, és ez alapján alacsonyabbak a költségek.

CS3D szabályok

A rendelet az 1000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató, 450 millió eurót meghaladó világméretű forgalmú uniós cégekre (egy tagállam jogszabályai szerint alapított társaságokra) és anyavállalatokra vonatkozik majd. Azonban az EU-n kívüli cégek sem kerülik meg ezeket a szabályokat. Az anyavállalatoknak és az EU-ban franchise- vagy licencszerződéssel rendelkező vállalatoknak, amelyek elérik az azonos uniós forgalmi küszöböt, szintén be kell építeniük politikáikba az átvilágítást.

A rendelet hatálya alá tartozó valamennyi vállalat arra törekszik, hogy megfelelő befektetéseket hajtson végre, szerződéses garanciákat kérjen partnereitől, javítsa üzleti tervét, és támogassa a kis- és középvállalkozásokat. Tovább kell majd elfogadni egy átalakítási tervet, amely alapján bizonyítani fogják, hogy az üzleti modell összeegyeztethető lesz a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozásának Párizsi Megállapodásban meghatározott céljával.

A tagországok kötelesek lesznek létrehozni vagy kijelölni egy olyan felügyeleti hatóságot, amely elvégzi a cégek ellenőrzését, és nem teljesítése esetén a jogsértés jellegének és súlyosságának megfelelően pénzbírságot is kiszab. Ez lehet például a szabálysértések nyilvánosságra hozatala vagy a társaság nettó világméretű forgalmának 5 %-ig terjedő pénzbírsága.

A CS3D-t most hivatalosan is jóváhagyta az EU Tanácsa, és a Hivatalos Közlönyben (valószínűleg 2024-ben) fogják bejelenteni. 20 nappal később kell hatályba lépnie, míg a tagállamoknak ezután két évük lesz arra, hogy nemzeti jogukba átültessék (valószínűleg 2026 folyamán).

Az érintett vállalatoknak kellő gondossági megközelítést kell alkalmazniuk, amely figyelembe veszi a következő pontokat:

• Az átvilágítási kötelezettségeket be kell építeni a kockázatkezelési politikákba és rendszerekbe, és a társaságoknak saját átvilágítási politikával kell rendelkezniük (5. cikk (1) bekezdés).
• Az átvilágítási politikát a munkavállalókkal egyeztetve kell kidolgozni (5. cikk (1a) bekezdés), és legalább kétévente vagy szükség szerint felül kell vizsgálni (5. cikk (2) bekezdés).
• A szabályzat része egy magatartási kódex, amely leírja a megelőző és korrekciós intézkedések végrehajtását (5. cikk (1b) bekezdés).
• Az átvilágítási kötelezettségeket a csoport anyavállalatai is elláthatják a teljes csoport nevében (4a. cikk).
• A vállalatoknak kockázatelemzést kell végezniük (6. cikk) és kockázati prioritásokat kell meghatározniuk (6a. cikk).
• Független auditorok használhatók a megelőző intézkedések ellenőrzésére; a megelőző intézkedések több érdekelt fél kezdeményezésében való részvétellel is megvalósíthatók (7. cikk).
• A korrekciós intézkedéseknek meg kell szüntetniük a tényleges káros hatásokat (8. cikk).
• Az érdekelt feleket be kell vonni a prioritások, a megelőző és korrekciós intézkedések elemzésébe és meghatározásába, valamint a minőségi és mennyiségi KPI-k kidolgozásába (8d. cikk).
• A panaszok benyújtására vonatkozó eljárásoknak nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lenniük (9. cikk).
• A kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségeket megfelelőségük és hatékonyságuk tekintetében figyelemmel kell kísérni (10. cikk).
• A kellő gondosságon alapuló jelentéstételtől el lehet tekinteni, ha a vállalatok a CSRD követelményeinek megfelelően tesznek jelentést.

A CSD3 átvétele jelentős uniós lépés a felelősségteljesebb üzleti magatartás felé, valamint az emberek és a bolygó gátlástalan vállalatok általi kizsákmányolásának megszüntetése felé, amelynek gyakran rejtett hatásai vannak az ellátási lánc végén. A jövőben más jogalkotási aktusokkal egészül ki, például a kényszermunkából származó termékek tilalmáról szóló rendelettel. (CO2AI)