Egy új tanulmány kiemeli a Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5°C-os felmelegedési határérték betartásának fontosságát a Föld főbb rendszereinek védelme érdekében. Arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi politika magasabb globális felmelegedéshez vezethet, és növelheti az éghajlati rendszerek felborulásának kockázatát.
A kutatók a Föld éghajlatának kulcsfontosságú összetevői, például a jégsapkák és az óceáni áramlatok destabilizálásának komoly kockázataira összpontosítanak, amelyeket az éghajlatváltozás okozhat. Felhívják a figyelmet a 1,5 °C-os felmelegedési határ betartására, hogy a jövőben elkerüljék a súlyos negatív hatásokat. Ennek a határnak a túllépése növeli a borulások valószínűségét, amelyek olyan alapvető változások, amelyek évszázadokra hatással lehetnek a globális éghajlat stabilitására.
Az antropogén éghajlatváltozás destabilizálhatja a Föld rendszerének fontos elemeit, beleértve a jégtakarókat és az óceáni keringési mintákat. Bár ezek a változások nem azonnal következnek be, folyamatuk több tíz, száz vagy ezer évig is eltarthat. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ezeket elengedhetetlen elkerülni.
Legutóbbi tanulmányukban, amelyet a Nature Communications publikáltak, felmérték annak kockázatát, hogy legalább egy kulcsfontosságú elem destabilizálódhat, ha 1,5 °C-ot túllépnek. Az elemzés kiemeli a Párizsi Megállapodás éghajlat-politikai céljainak való megfelelés fontosságát, és rámutat a jelenlegi éghajlati tétlenség hosszú távú következményeire.
„Bár a 2300-as év távolinak tűnik, fontos, hogy legjobb tudásunk alapján elemezzük a felborulás kockázatát. Az eredmények azt mutatják, hogy a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás elérése és fenntartása kulcsfontosságú e kockázatok több száz évre történő korlátozásához."
Felborulás és a hőmérséklet emelkedés veszélye
„1,5°C feletti minden tized foknál növekszik a borulás kockázata. 2°C feletti hőmérséklet még tovább növeli a kockázatot. Ez azért aggasztó, mert a jelenlegi politikai forgatókönyvek 2,6°C körüli felmelegedéshez vezethetnek az évszázad végére.”
Prioritás a szénsemlegesség elérése érdekében
„A tanulmány azt bizonyítja, hogy a felmelegedés gyors csökkentésével minimalizálhatjuk a felborulás kockázatát. Ez csak úgy érhető el, ha 2100-ra legalább nulla kibocsátást érünk el. Az eredmények aláhúzzák a Párizsi Megállapodás fontosságát a felmelegedés 2°C alá történő korlátozásában.”
Az 1,5°C-os felmelegedési határ fontossága
Az elemzett billenő elemek döntő fontosságúak a Föld klímarendszerének stabilitása szempontjából. A földmodellek még nem tudják teljes mértékben szimulálni összetett viselkedésüket. Ezért a kutatók egy speciális modellt alkalmaztak az átfordítható elemek releváns bizonytalanságainak figyelembevételére.
„Az elemzés megerősíti azt a meggyőződést, hogy alábecsüljük a kockázatokat. El kell ismernünk, hogy a Párizsi Megállapodás jogilag kötelező érvényű célja, hogy a felmelegedést „jóval 2°C alatt” tartsák, valójában 1,5°C-os határértéket jelentenek. A növekvő kibocsátás szűk keresztmetszetek kialakulásához vezet, amelyeket minimálisra kell csökkentenünk a katasztrofális hatások elkerülése érdekében” (Co2AI)