Mi az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv?

Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2023/1791  o energetickej hospodárnosti budov (EPBD – Energy Performance of Buildings Directive) je legislatívny rámec Európskej únie, ktorý sa zameriava na zlepšenie energetickej účinnosti budov v členských štátoch. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások támogatására irányuló uniós tágabb célkitűzés részeként fogadták el.

Az irányelv fő céljai:

1. Az épületek energiahatékonyságának javítása: Az irányelv előírja, hogy egy bizonyos időpontig minden új épületnek „közel nulla energiaigényű épületnek” kell lennie (NZEB). A meglévő épületeket fel kell újítani, hogy megfeleljenek a magasabb energiahatékonysági szabványoknak.

2. Energiatanúsítás: Épületenergetikai tanúsítási rendszerek bevezetése, amelyek biztosítják az átláthatóságot és az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos tudatosságot a tulajdonosok, bérlők és más érdekelt felek számára.

3. Műszaki rendszerek és ellenőrzések: A fűtési, klímatechnikai és hőszivattyús rendszer rendszeres ellenőrzésének bevezetése teljesítményük optimalizálása érdekében.

4. Nemzeti tervek és stratégiák: A tagállamok kötelesek nemzeti terveket és hosszú távú stratégiákat kidolgozni az épületek felújításának támogatására és energiahatékonyságuk növelésére.

5. Tájékoztatási és oktatási programok: Figyelemfelkeltés és tájékoztatás, oktatási programok és képzés az energiahatékonyságról valamennyi érdekelt fél számára.

Az irányelvet először 2002-ben hagyták jóvá (2002/91/EK), majd 2010-ben (2010/31/EU) és 2018-ban (2018/844/EU) felülvizsgálták, és része a tágabb éghajlat- és energiacsomagnak, a „Tiszta energia Minden európai". A teljes kezdeményezés célja az ökológiailag fenntarthatóbb és energiahatékonyabb épületekre való átállás támogatása, amelyek kulcsfontosságúak az EU klímacéljainak megvalósításában.

Nulla károsanyag-kibocsátású épületek

Ez egy olyan koncepció, amely az új lakó- és nem lakóépületek új szabványává válik. Az ilyen épületek nagyon energiahatékonyak, nulla vagy nagyon alacsony energiaigényűek, nem termelnek szén-dioxid-kibocsátást a fosszilis tüzelőanyagokból, és minimális, vagy egyáltalán nem termelnek üvegházhatást okozó gázokat.

Minimális energiaszükséglet szabványok

Nem lakóépületek:

A minimális energiahatékonysági szabványokat (MEPS) fokozatosan vezetik be a nem lakáscélú épületekre, hogy ezek az épületek ne lépjék túl a meghatározott maximális energiahatékonysági küszöböt. 2030-ig 16 legrosszabb energiateljesítményű % épületet, 2033-ig pedig akár 26 % épületet kell felújítani. A tagállamoknak konkrét ütemterveket kell meghatározniuk a fennmaradó nem lakóépületek felújítására 2040-ig és 2050-ig.

Lakóépületek:

Minden tagállamnak meg kell alkotnia a saját nemzeti pályáját a lakóépületek felújítására. A cél az összes lakóépület átlagos primerenergia-fogyasztásának csökkentése 2030-ig legalább 16 %-val, 2035-ig pedig 20-22 %-val 2020-hoz képest. Ebből a csökkenésből legalább 55 % lakóépület felújításával kell elérni. a legrosszabb energiateljesítménnyel.

A tagállamoknak technikai segítségnyújtás és pénzügyi támogatás révén kell előmozdítaniuk a felújítást, és olyan garanciákat kell bevezetniük a bérlők számára, mint a bérleti díj támogatása vagy a bérleti díj emelésének felső határa. Az épületek bizonyos kategóriái, mint például a történelmi épületek vagy nyaralók, mentesülhetnek a MEPS követelményei alól.

Energiatanúsítványok (BER tanúsítványok)

Az energiatanúsítványokat páneurópai szinten harmonizálják összehasonlíthatóságuk biztosítása érdekében. Az "AG" skálát minden tagországban alkalmazni fogják, ahol az "A" a nulla károsanyag-kibocsátású épületet, a "G" pedig a legrosszabb energiateljesítményű épületet jelöli. Az „A+” skála azon épületek számára lesz fenntartva, amelyek energiaigénye legalább 20 %-val a zéró kibocsátású épületek maximális küszöbértéke alatt van, és évente több energiát termelnek megújuló forrásokból, mint amennyit fogyasztanak.

Fosszilis tüzelésű kazánok leszerelése

Annak érdekében, hogy 2050-re biztosítsák az épületek teljes szén-dioxid-mentesítését az EU-ban, 2040-től megkezdődik a fosszilis tüzelésű kazánok használatának fokozatos megszüntetése.

Napelemes technológia

Členské štáty musia zabezpečiť, aby všetky nové budovy boli navrhnuté so schopnosťou inštalovať strešné fotovoltaické alebo solárne tepelné zariadenia. To umožní neskoršiu inštaláciu solárnych technológií nákladovo efektívnym spôsobom. V tomto desaťročí existujú rôzne termíny na implementáciu solárnych zariadení pre bytové aj nebytové budovy, ak je to technicky a ekonomicky uskutočniteľné. Tavaszi