WMO globális éves és évtizedes klímafrissítés (2024-2028)

A WMO legfrissebb jelentése szerint 80 % valószínűsége van annak, hogy a globális hőmérséklet a következő 5 évben időnként +1,5°C-kal meghaladja az iparosodás előtti szintet (1850-1900). Ez a figyelmeztetés azt jelzi, hogy közeledünk a Párizsi Klímaegyezményben meghatározott határértékhez, amely a hosszú távú (több évtizedes) hőmérsékleti átlagra vonatkozik, nem pedig az egy-öt éves átlagra. Ennek a határnak a rövid távú átlépése azonban még nem jelenti azt, hogy az éves átlagos globális hőmérséklet-emelkedés tartósan eléri a +1,5 °C-ot, ami a 2015-ös párizsi megállapodás egyik célja.

A becslések szerint a globális levegő hőmérséklete 2024 és 2028 között valószínűleg +1,1 és +1,9 °C között lesz az 1850-1900 közötti átlag felett Az év melegebb lesz, mint a 2023-as rekord legmelegebb év. A +1,5°C-ot meghaladó globális hőmérséklet valószínűsége ebben az időszakban 47 %, ami emelkedés az előző jelentéshez képest, amely 32 % valószínűséget adott 2023-2027-re.

2015 óta, amikor a +1,5 °C-os határérték túllépésének valószínűsége nulla volt, folyamatosan növekszik. A 2017-2021-es években ez a valószínűség 20 % volt, a 2023-2027-es években pedig elérte a 66 %-t. A jelenlegi jelentés ennek valószínűségét 80 %-re teszi. A dokumentumot a Met Office brit meteorológiai szervezet dolgozta ki, amely a WMO vezető szervezete az éves és évtizedes éghajlat-előrejelzések terén.

António Guterres ENSZ-főtitkár azt mondta: „Orosz rulettet játszunk bolygónkkal. Meg kell találnunk a kiutat erről az országútról a klímapokol felé. A jó hír az, hogy továbbra is mi irányíthatjuk a kormányt. A +1,5°C-os kritikus léghőmérséklet-emelkedésért folytatott csatát ebben az évtizedben megnyerjük vagy elveszítjük – a mai vezetők vezetése alatt.” Guterres emellett támogatta a Kopernikusz éghajlati adatait, amelyek azt mutatják, hogy az elmúlt 12 hónapban (2023 júniusától 2024 májusáig) ) új rekord +1,63°C-os növekedéssel az iparosodás előtti korszakhoz képest.

Ko Barrett, a WMO főtitkár-helyettese figyelmeztetett: „Ezek a statisztikák azt mutatják, hogy messze vagyunk attól, hogy elérjük a Párizsi Megállapodás céljait. Sürgősen csökkentenünk kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, különben óriási gazdasági károkkal, életvesztéssel és az ökoszisztémák pusztulásával kell szembenéznünk, Barrett azonban emlékeztetett arra, hogy a Párizsi Megállapodásban meghatározott +1,5°C határérték a hosszú távú átlagra vonatkozik, tehát még nem veszett el teljesen.

A globális felmelegedés jelenlegi szintjei már egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási események, a gleccserek olvadása és a tengerszint emelkedése miatt.

„Példátlan időket élünk, de példátlan klímafigyelő képességekkel is rendelkezünk, amelyek segíthetik az éghajlati fellépést. A mai legmelegebb hónapok hidegnek számítanak az előttünk állókhoz képest, hacsak nem csökkentjük az üvegházhatású gázok koncentrációját” – mondta Carlo Buontempo, a Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálat igazgatója.

A WMO legfrissebb előrejelzése szerint a trópusi Csendes-óceán térségében a La Niña-jelenség miatt visszatérnek a hűvösebb viszonyok, de a következő 5 évben a globális hőmérséklet további növekedése is várható az üvegházhatású gázok koncentrációjának folyamatos növekedése miatt. (Bővebben wmo.int)