Mik a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k)?

az ENSZ következő 15 évre (2015-2030) szóló fejlesztési programjaként mutatják be, és a sikeres Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG) napirendjét követik. Ezeket a célokat 2015 szeptemberében az ENSZ csúcstalálkozóján fogadták el az ún Az Agenda 2030 „Világunk átalakítása: A 2030-ra szóló Fenntartható Fejlődési Menetrend” elnevezésű hároméves folyamat során született megállapodás, amely az ENSZ 2012-es Rio de Janeiróban tartott Fenntartható Fejlődés Konferenciáján kezdődött.

1. cél: A szegénység minden formájának felszámolása a világon mindenhol

A szegénység elleni küzdelem viszonylag könnyen mérhető, nyilvánvaló kapcsolata a gazdasággal és a társadalmi-gazdasági politikával, valamint a szegénységnek az egyes családokra és egész közösségekre gyakorolt széles körű hatásai miatt a fejlesztési célok része. A rendkívüli szegénység felszámolása (amelyet a személyenkénti napi 1,25 dolláros küszöb határoz meg) már a millenniumi fejlesztési célok kulcsfontosságú részét képezte.

2. cél: az éhezés megszüntetése, az élelmezésbiztonság elérése és a táplálkozás javítása, a fenntartható mezőgazdaság előmozdítása

1990 óta csaknem felére csökkent az alultáplált emberek száma a fejlődő országokban, de a világon még mindig minden kilencedik ember alultápláltságban szenved. Ugyanakkor az éhezők túlnyomó többsége a fejlődő országokban él (főleg Ázsiában és Afrikában), ahol a népességnövekedés is a legnagyobb. A gyermekek és a serdülők vannak a legnagyobb veszélyben, az öt év alatti gyermekek csaknem felének haláláért a helytelen táplálkozás a felelős, és a világon gyerekek tízmilliói járnak rutinszerűen éhesen iskolába. A mezőgazdaság továbbra is a szegény vidéki háztartások legnagyobb bevételi és foglalkoztatási forrása. A fejlett világban elfogyasztott élelmiszerek nagy része kisgazdaságokból származik. A kisüzemi mezőgazdaságba történő befektetések tehát előnyösek a fejlődő országok számára, nemcsak a munkahelyek támogatása, hanem a lakosság táplálkozásának javítása és az éhínség elhárítása terén is. A nemzetközi közösség hozzájárulásának köszönhetően a múltban elért jelentős előrelépés ellenére a jelenlegi helyzet nagyon súlyos.

3. cél: Egészséges élet biztosítása és minőségének javítása mindenki számára, bármilyen életkorban

Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi és Fejlesztési Konferenciája Nyilatkozatának első elve kijelenti, hogy: „Az emberi lények állnak a fenntartható fejlődés középpontjában. Joguk van az egészséges és termékeny élethez, amely összhangban van a természettel." Ez az alapfeltevés, amely a nemzetközi közösség által elfogadott más fontos dokumentumokban is tükröződik, mint például az Agenda 21, a Fenntarthatósági Világtalálkozó végrehajtási terve. Fejlődés és a jövő, amit akarunk. A nyolc Millenniumi Fejlesztési Cél közül három is a lakosság egészségi állapotának globális szintű javítását helyezte előtérbe (pontosabban ezek a következők voltak: a gyermekhalandóság csökkentése a jelenlegi értékek harmadára; az anyák egészségi állapotának jelentős javulása; HIV/AIDS, malária és más járványos betegségek terjedése). Az egészségügyi kérdések a Fenntartható Fejlesztési Célok és a 2015 utáni Fejlesztési Agenda elkészített koncepciójában is központi témát képeznek. Ezért a Megoldások a Fenntartható Fejlődésért Hálózaton belül megalakult az Egészséget Mindenkinek Tematikus Csoport, amely az Egészségügy című jelentést adta ki a keretben. a fenntartható fejlődésről 2014 februárjában. Ez a jelentés a lakosság egészségének globális szintű elemzésére és a 2015 utáni fejlesztési menetrend prioritásaira összpontosít. A korábbi dokumentumokkal összhangban az egészség alapvető fontosságú a fenntartható fejlődés szempontjából. Érvelése szerint az egészség jól jelzi az egyes államok előrehaladását a fenntartható fejlődés terén. Ez pedig annak köszönhető, hogy mind a termelő foglalkoztatáson keresztül hozzájárul a fejlődéshez, mind pedig annak, hogy csökkenti a betegségek kezeléséhez szükséges kiadásokat, és ezzel elősegíti a nagyobb társadalmi kohéziót.

4. cél: A befogadó és minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása, valamint az egész életen át tartó tanulás előmozdítása mindenki számára.

„A Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG) azt javasolták, hogy az alapfokú oktatást mindenki számára hozzáférhetővé tegyék – azaz biztosítsák, hogy minden gyermek (fiúk és lányok) teljes körű általános iskolai oktatásban részesüljön. A millenniumi fejlesztési célok 15 éve alatt drámai javulást tapasztaltunk a lányok oktatáshoz való hozzáférésében. A fejlődő országokban 2015-ben a gyerekek 91 százaléka járt általános iskolába. 2000-ben ez a gyerekek 83 százaléka volt. A 15 és 24 év közötti fiatalok körében az írástudás aránya világszerte 83 százalékról 91 százalékra nőtt 1990 és 2015 között.”[19]

5. cél: A nemek közötti egyenlőség elérése és minden nő és lány szerepének megerősítése

A világközösség a nők és lányok megkülönböztetésének minden formájának megszüntetésére szólít fel a világon mindenhol. A férfiak és nők közötti egyenlőségnek nemcsak a jogokban és kötelezettségekben kell megjelennie, hanem az egyes személyek személyes potenciáljának megfelelő kibontakoztatásának lehetőségeiben is.[20]

6. cél: A víz- és csatornázási létesítmények elérhetőségének és fenntartható kezelésének biztosítása mindenki számára

A megfizethető ivóvízhez való egyenlő hozzáférés elérése minden ember számára 2030-ra olyan globális cél, amely az emberi élet legalapvetőbb feltételeit érinti.

7. cél: A megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiaforrásokhoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára

A Földön nagyjából minden ötödik ember nem fér hozzá elektromos áramhoz. Hárommilliárd ember használ fát, szenet, szenet és állati eredetű hulladékot főzéshez és fűtéshez. Ez a környezet túlzott szennyezésével kapcsolatos, nemcsak külső, hanem belső (lakóterek) is, amelyekben gyakran vannak nyitott kandallók. Mindkét környezet szennyezése negatív hatással van a lakosság egészségére, és számos betegséget (légzési problémák, rák stb.) és tüzek formájában balesetet okoz. A nem megfelelő energiaforrások túlzott felhasználása szintén hozzájárul a környező terület leromlásához (a nem megújuló erőforrások kiaknázása), és idővel energiafüggőséghez és gazdasági hanyatláshoz vezet. Bolygói léptékben a rosszul összehangolt energiaminták hozzájárulhatnak az éghajlatváltozáshoz. A megújuló energiaforrásokból származó energia viszont nem járul hozzá a környezetszennyezéshez, erőforrásai széles körben elérhetőek és kimeríthetetlenek. Nem járul hozzá a globális klímaváltozáshoz, és nem okoz más környezeti problémákat. A megújuló energiaforrások jelenleg a teljes energiafelhasználásnak mindössze tizenöt százalékát teszik ki, a többit a nem megújuló források teszik ki.

8. cél: A fenntartható, inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés, a teljes és produktív foglalkoztatás és a tisztességes munka előmozdítása mindenki számára

A gazdasági növekedést régóta tartják az országok fejlődésének egyetlen mutatójának. Az utóbbi időben mind ennek a növekedésnek a formáját, mind magát a növekedést megkérdőjelezték. Elterjedt az a konszenzus, hogy a növekedés szükséges, ugyanakkor figyelni kell annak formájára. A gazdasági növekedés önmagában talán nem a virágzó gazdaság mutatója, hanem olyan is, amely a problémákat későbbre halasztja, azonnali haszonszerzés céljából, ami azonban hosszú távon megdrágul.

9. cél: Rugalmas infrastruktúra kiépítése, az inkluzív és fenntartható iparosítás és innováció előmozdítása

A fenntartható fejlődés kilencedik célja megemlíti a rugalmas infrastruktúra kiépítésének szükségességét, valamint az inkluzív és fenntartható iparosítás és innováció előmozdítását. Fejlesztésében (célpontjaiban) megemlítik az internetkapcsolat bővítésének szükségességét. Az internetkapcsolat elérhetősége azért fontos, mert a hálózathoz (információhoz) való hozzáférés, valamint az információ- és tudáscsere közvetítése nemcsak e cél sikeres megvalósításának, hanem minden másnak is szükséges előfeltétele lesz (tekintettel a az ismeretterjesztés gyorsasága, a terjesztés alacsony tranzakciós költségei és a nyilvánosság bevonásának lehetőségei létrehozásukba és felhasználásukba).

10. cél: Az országokon belüli és országok közötti egyenlőtlenségek csökkentése

A tizedik cél szerint 2030-ra országonként a legszegényebb 40 % lakos jövedelmének növekedését gyorsabban kell biztosítani, mint az egész ország átlagos növekedése. Ugyanakkor ezeket a szegényebb embereket a társadalmi, gazdasági és politikai integráció révén jobban be kell integrálni a társadalomba, és érzékeny fiskális és szociális politikákkal kell őket védeni. Végül pedig biztosítani kell az esélyegyenlőséget, valamint minden diszkriminatív gyakorlat és jogszabály korlátozását.

11. cél: Inkluzív, biztonságos, rugalmas és fenntartható városok és települések létrehozása

A városi lakosság aránya a világon folyamatosan növekszik. Nem könnyű az a cél, hogy 2030-ra a bolygó minden emberének hozzáférést biztosítsanak biztonságos és megfizethető lakhatáshoz és szolgáltatásokhoz. Sok város még mindig nem foglalkozott a 828 millió embernek otthont adó nyomornegyedekkel.

12. cél: A fenntartható fogyasztás és termelés biztosítása

Az emberek termelési és fogyasztási magatartását egy fenntarthatóbb modell irányába kell reformálni. Ez nemcsak az iparra vonatkozik, hanem a szolgáltatásokra, az élelmiszerekre és a hulladékra is.

13. cél: Azonnali lépések megtétele az éghajlatváltozás leküzdésére és hatásainak kezelésére

Az éghajlatot befolyásolja az emberi tevékenység, különösen a környezet, különösen a levegő szennyezése.

14. cél: Az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások védelme és fenntartható használata a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Az óceánok szennyezése és túlzott kiaknázása mind a bennük élő szervezeteket, mind a part menti országokat fenyegeti. A tizennegyedik gól tehát a sebzésük szabályozásával foglalkozik.

15. cél: A szárazföldi ökoszisztémák védelme, helyreállítása és fenntartható használatának előmozdítása, az erdők fenntartható kezelése, az elsivatagosodás elleni küzdelem, a talajromlás megállítása, majd visszafordítása, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása

Bolygónkon hatalmas erdőterületek tűnnek el, sivatagok nőnek, állatfajok halnak ki. Ezen a helyzeten nehéz javítani összehangolt globális együttműködés nélkül.

16. cél: A békés és befogadó társadalmak előmozdítása a fenntartható fejlődés érdekében, mindenki számára biztosítsa az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, valamint hatékony, elszámoltatható és befogadó intézmények létrehozása minden szinten

A Fenntartható Fejlődés weboldala arról számol be, hogy „Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának Hivatala szerint a nemzetközi védelem alatt állók száma 13 millióra emelkedett 2014 közepén. Mivel 2014-ben, elsősorban a szíriai válság miatt felgyorsult a migráció dinamikája, elsősorban a mérséklő intézkedésekkel kell foglalkoznunk, vagyis az olyan helyzetek megelőzésével, amelyek az embereket otthonuk elhagyására kényszerítik."

17. cél: A fenntartható fejlődést szolgáló globális partnerség újjáélesztése és a megvalósításhoz szükséges eszközök megerősítése

A végső cél összefoglalja, hogy a Fenntartható Fejlődési Célok napirendje mit fog jelenteni globális szinten, és hogyan kell fejlődnie a globális partnerségnek a következő 15 évben.