Mik azok az ESG keretrendszerek?

Az ESG jelentési keretrendszerek olyan eszközök, amelyeket a vállalatok használnak az üzleti tevékenységükről és a lehetőségekről szóló információk közzétételérevalamint az üzleti tevékenységük környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) vonatkozásaihoz kapcsolódó kockázatok.

Ezeket a keretrendszereket számos szervezet, köztük civil szervezetek, tőzsdék, kereskedelmi csoportok, non-profit szervezetek, agytrösztök és kormányok dolgozzák ki. Bár több száz ESG-keretrendszer létezik, csak körülbelül egy tucat tekinthető általánosnak.

Mindegyik keretrendszer meghatározza azokat a mérőszámokat és minőségi elemeket, amelyeket a vállalatnak közzé kell tennie, valamint a jelentés formátumát és gyakoriságát. Egyes keretek önkéntesek, míg mások kormányzati felhatalmazás alapján kötelezőek.

Az ESG mutatók egyre fontosabbá válnak a befektetők és a nagyközönség növekvő érdeklődése miatt. Sok szervezet manapság a fenntarthatósági teljesítményének javítására, az ESG-célok meghatározására és az eredményeik rendszeres jelentésére összpontosít.

Az ESG a szélső témáról a fősodorba került, és a szervezetektől most minden eddiginél jobban elvárják, hogy beszámoljanak teljesítményükről ezen a területen. Az ESG-kockázatok figyelmen kívül hagyása negatív hatásokhoz vezethet, például részvényakciókhoz az éves közgyűléseken vagy az eszközök vagyonkezelők általi elidegenítéséhez.

Az ESG növekvő jelentősége azt jelenti, hogy a szervezetek a különböző keretrendszerek egyre szélesebb skáláját használják az ESG hatásuk jelentésére.

ESG jelentési keretrendszerek kiválasztása

1. célkitűzés: A hatás lehetősége

A megfelelő ESG-jelentési keretrendszer kiválasztásakor a szervezeteknek mérlegelniük kell, hogy a lényegességi értékelések alapján hol tudják a legtöbb változást elérni.

Lényegesség az ESG összefüggésében

A lényegesség arra készteti a szervezeteket, hogy azokra az ESG-kérdésekre összpontosítsanak, amelyek relevánsak számukra, és mérhető hatással vannak az üzletmenetükre. A szervezetnek először azonosítania kell kockázatait, és fel kell mérnie e sebezhetőségek következményeit. A kockázati mátrix segítségével meghatározhatják, hogy mely ESG-vel kapcsolatos kockázatokat kell előnyben részesíteniük.

Például egy nagy kapitalizációjú e-kereskedelmi vállalat a csomagolásra és a hulladékra (környezetvédelem), az ellátási lánc munkaügyi normáira (szociális) és az üzleti etikára (irányítás) összpontosíthat, mivel ezek a területek a legnagyobb kockázati profillal rendelkeznek. Egy vállalatnak olyan keretrendszerre kell törekednie, amely mindhárom ESG kategóriát lefedi.

Kétváltozós szignifikancia értékelése

A kettős lényegesség arra kényszeríti a szervezeteket, hogy a lényegességet két szempontból értékeljék: pénzügyi és társadalmi, ami lehetővé teszi a belső pénzügyi kockázatok, valamint az emberekre és a környezetre gyakorolt külső hatások figyelembevételét. Ezzel a megközelítéssel a szervezetek azonosíthatják tevékenységeik pénzügyi és nem pénzügyi hatásait, és így holisztikus ESG-stratégiát alakíthatnak ki.

2. objektív: Az érintettek elvárásai

A jelentési keretrendszer vizsgálatakor fontos figyelembe venni az érintettek elvárásait, valamint azt, hogy ezek a felek hogyan használják fel a közzétett információkat.

Külső érintettek

Az érdekeltek, például a befektetők, a menedzsment, a biztosítók és a hitelezők előnyben részesíthetik bizonyos keretrendszereket, például a TCFD-t vagy a SASB-t. Az alkalmazottak és a fogyasztók az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljain alapuló közzétételre számíthatnak, míg a kormányok előnyben részesíthetik az olyan keretrendszereket, mint a SECR vagy az NGER.

Belső érintettek

A vállalat különböző csapatai különböző célokra használják az ESG-adatokat – a stratégiai döntések támogatásától az ellátási láncok optimalizálásáig. A megfelelő keret kiválasztása ezért kulcsfontosságú lehet igényeik kielégítésében.

3. célkitűzés: Földrajz

Egyes keretrendszerek csak meghatározott földrajzi területeken relevánsak. Például az EU CSRD az Európai Unióra vonatkozik, míg a SECR az Egyesült Királyságra vonatkozik.

4. célkitűzés: Ágazati preferenciák

Az egyes szektorokban működő szervezetek gyakran találnak természetes szinergiát bizonyos ESG-keretrendszerekkel, például a GRESB-vel az ingatlanok esetében. A szervezetek felfedezhetik a keretrendszert vagy a partneroldalakat, hogy megtudják, mely keretrendszerek relevánsak számukra.

5. objektív: A keret lefedettsége

Mindegyik keretrendszer különböző kulcsfontosságú ESG-mutatókra összpontosít, mint például a környezet, a társadalmi kérdések, a kormányzás, a szén-dioxid, az energia, a hulladék és a víz. A fókuszuk megértése segíthet kiválasztani a legmegfelelőbb keretrendszert, és több keretrendszert jelenteni a meglévő adatok felhasználásával.

Egy dedikált ESG jelentési rendszer bevezetése

Az ESG-adatok pontosságára nehezedő növekvő nyomás miatt fontos egy megbízható és auditálható jelentési rendszer. A szervezetek profitálhatnak az ESG-adatok kezelésére szolgáló speciális IT-rendszerekből, amelyek segítenek a megfelelő és naprakész keretkövetelmények megvalósításában.

Ha AI-t használunk ESG-értékeléshez

A befektetési és fenntarthatósági csapatoknak óvatosnak kell lenniük, amikor ESG-adataikat AI-n és botokon keresztül értékelik. Javasoljuk, hogy összpontosítson az érintett ügynökségekre, igazítsa az adatokat az igényeikhez, és növelje a nyilvánosan elérhető ESG-információkat.

Az ESG jelentéskészítés jövője

Az ESG-jelentések jövője a szabályozási változásokon, az iparági preferenciákon és a keretkonszolidáción alapuló keretrendszerek harmonizációja felé halad. A szervezeteknek törekedniük kell a pontos, auditálható adatokra, és együtt kell működniük a releváns érdekelt felekkel, hogy felkészüljenek a folyamatosan változó ESG-követelményekre.