Mik azok a Scope 1 kibocsátások?

Az 1. körbe tartozó kibocsátások fogalmának megértése elengedhetetlen a szélesebb körű szén-dioxid-gazdálkodáshoz. Scope 1 kibocsátások, más néven közvetlen kibocsátások üvegházhatású gázoky amelyekről közvetlenül szabadulnak fel a szervezet tulajdonában lévő vagy általa ellenőrzött erőforrások. Ide tartoznak a kazánokban, kemencékben, járművekben történő égésből származó kibocsátások, valamint a szervezet tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló technológiai létesítményekben a vegyszergyártásból származó kibocsátások.

Ezek a kibocsátások jelentős részét teszik ki ökológiai lábnyom szervezetek, és gyakran az első célpont, amikor egy vállalat megkezdi fenntarthatósági erőfeszítéseit. A Scope 1 kibocsátások megértésével és kezelésével a szervezetek jelentősen csökkenthetik az üvegházhatást okozó gázok általános kibocsátását, és hozzájárulhatnak az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló globális erőfeszítésekhez.

Az 1. körbe tartozó kibocsátások típusai

Az 1. hatókörű kibocsátások több kategóriába sorolhatók, amelyek mindegyike saját forrásokkal és kezelési módszerekkel rendelkezik. A legelterjedtebbek a helyhez kötött égetés, a mobil égetés és a folyamatokból származó kibocsátások.

– Helyhez kötött égetés: tüzelőanyagok égetése energia céljából helyhez kötött berendezésekben, például kazánokban vagy kemencékben.
– Mobil égetés: Tüzelőanyagok elégetése közlekedési eszközökben – személygépkocsikban, teherautókban, hajókban, repülőgépekben vagy vonatokban.
– Folyamatokból származó kibocsátások: Fizikai vagy kémiai folyamatokból, például cement- vagy alumíniumgyártásból származó kibocsátások.

Helyhez kötött égés

Számos szervezet számára a helyhez kötött égetés az 1. körbe tartozó kibocsátások jelentős forrása. Magában foglalja a szén, olaj, földgáz vagy biomassza kazánokban, kemencékben vagy egyéb hő- vagy villamosenergia-termelési berendezésekben történő elégetését. E kibocsátások kezelése magában foglalhatja az energiahatékonyság javítását, a tisztább üzemanyagokra való átállást vagy a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CCS) technológiák alkalmazását.

Mobil égés

A mobil égetés az 1. körbe tartozó kibocsátások másik jelentős forrása, különösen a nagy járműflottával rendelkező szervezetek számára. Ide tartoznak a benzin, dízel vagy egyéb üzemanyagok személygépkocsikban, teherautókban, hajókban, repülőgépekben vagy vonatokban történő égetéséből származó kibocsátások. Az ilyen kibocsátások kezelésére irányuló stratégiák magukban foglalhatják az üzemanyag-hatékonyság javítását és az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokra való átállást.

Az 1. tartomány kibocsátásának mérése

Az 1. tartomány kibocsátásának pontos mérése kritikus lépés ezek kezelésében. Ez általában magában foglalja az elfogyasztott tüzelőanyag egységenként kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének kiszámítását az egyes tüzelőanyag-típusokra és tüzeléstechnológiákra jellemző kibocsátási tényezők segítségével. Az üvegházhatású gázokról szóló jegyzőkönyv átfogó útmutatást ad az 1. körbe tartozó kibocsátások kiszámításához.

Kibocsátások számítása

– Helyhez kötött égés: magában foglalja az elfogyasztott tüzelőanyag mennyiségének és a tüzelőanyag fajlagos kibocsátási tényezőjének meghatározását. A kibocsátást úgy számítják ki, hogy az elfogyasztott üzemanyag tömegét megszorozzák a kibocsátási tényezővel, amely a teljes kibocsátást adja metrikus tonna szén-dioxid-egyenértékben (CO₂e).
– Mobil égés: Hasonló megközelítés az álló égéshez, de olyan további változókat is tartalmaz, mint a futásteljesítmény, az üzemanyag-fogyasztás és a jármű típusa.

Az 1. körbe tartozó kibocsátások ellenőrzése

Az 1. körbe tartozó kibocsátások pontos mérése után a szervezet megkezdheti azok kezelését. Ez magában foglalja a szén-dioxid-kezelési terv kidolgozását, amely stratégiákat határoz meg a kibocsátás csökkentésére, az előrehaladás nyomon követésére és az eredményekről szóló jelentésekre.

– Energiahatékonyság: magában foglalja a berendezések hatékonyságának javítását, a berendezések korszerűsítését és a működés optimalizálását.
– Üzemanyag váltás: Átállás alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagokra, például szénről földgázra vagy elektromos és hidrogénes meghajtási rendszerekre.

Jelentéstétel az 1. körbe tartozó kibocsátásokról

Az 1. körbe tartozó kibocsátások jelentése az üvegházhatású gázok kezelésének kritikus része. Ez számos csatornát érinthet, beleértve a vállalati fenntarthatósági jelentéseket, a szén-dioxid-kibocsátási projekteket (CDP) és a szabályozási bejelentéseket.

– Vállalati fenntarthatósági jelentések: Átfogó áttekintést nyújt a szervezet környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) teljesítményéről.
– Carbon Disclosure Projects (CDP): Platformot biztosítanak a teljesítmény teljesítményértékeléséhez és a fejlesztési lehetőségek azonosításához.

A Scope 1 kibocsátások jelentős részét képezik a szervezet szénlábnyomának, és a szén-dioxid-gazdálkodás kulcsfontosságú célpontja. Ezen kibocsátások megértésével, mérésével, kezelésével és jelentésével a szervezetek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló globális erőfeszítésekhez. Az 1-es körbe tartozó kibocsátások kezelése nemcsak kihívás, hanem költségmegtakarítási, innovációs és versenyelőnyös lehetőségeket is kínál. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás során azok a szervezetek, amelyek hatékonyan kezelik az 1. hatálya alá tartozó kibocsátásukat, jó helyzetben lesznek a sikerhez.