Mi az az ÜHG protokoll?

Az Üvegházgáz-protokoll (ÜHG) egy világszerte elismert eszköz az üvegházhatású gázok kibocsátásának megértéséhez, számszerűsítéséhez és kezeléséhez. A World Resources Institute (WRI) és a World hozta létre a Fenntartható Fejlődés Üzleti Tanácsa (WBCSD), hogy következetes, rugalmas és hiteles keretet biztosítson a vállalkozások és a kormányok számára az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérésére és csökkentésére.

Az üvegházhatású gázokról szóló jegyzőkönyv egyetlen számviteli platformot biztosít az üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatos legtöbb szabványhoz és programhoz világszerte – a Nemzetközi Szabványügyi Szervezettől az éghajlat-nyilvántartásokig – és több száz, az egyes vállalatok által készített üvegházhatásúgáz-leltárhoz. Ez a legszélesebb körben használt nemzetközi számviteli eszköz a kormányzati és üzleti vezetők számára az üvegházhatású gázok kibocsátásának megértéséhez, számszerűsítéséhez és kezeléséhez.

Az ÜHG protokoll története

Az üvegházhatású gázokról szóló jegyzőkönyvet 1998-ban indították útjára, mint több érdekelt felet tömörítő kezdeményezést az üvegházhatású gázok elszámolására és jelentésére vonatkozó, nemzetközileg elismert szabványok kidolgozására. A kezdeményezést a World Resources Institute (WRI) és a World Business Council for Sustainable Development (WBCSD) vezette. Létrehozásában a világ minden tájáról vettek részt cégek, kormányok és civil szervezetek képviselői.

Megalakulása óta az ÜHG-protokollt felülvizsgálták és kibővítették, hogy új útmutatást tartalmazzon, beleértve az üzleti értékláncokban történő elszámolást és jelentéstételt (3. hatálya), a termékek életciklusa során keletkező kibocsátások számbavételét, valamint a városokban és közösségekben előforduló üvegházhatású gázok elszámolását.

ÜHG protokoll szabványok

Az üvegházhatású gázokról szóló jegyzőkönyv különféle szabványokat és irányelveket tartalmaz, amelyeket meghatározott célokra vagy iparágakra terveztek. Ezek a szabványok a következőket tartalmazzák:
– Vállalati szabvány: Átfogó útmutatást ad a vállalatoknak az üvegházhatású gázok kibocsátásának számszerűsítéséhez és jelentéséhez.
– 3. hatóköri szabvány: Útmutatást ad a vállalatoknak, hogy vegyék fel a kibocsátásokat az értékláncba.
– Termékszabvány: Útmutatást ad a vállalatoknak, hogy vegyék figyelembe a termék életciklusához kapcsolódó kibocsátásokat.
– Szabvány városokra és közösségekre: Lehetővé teszi a helyi közösségek és városok számára kibocsátásuk elszámolását és jelentését.

Az ÜHG-protokoll kulcsfogalmai

Az üvegházhatású gázokról szóló jegyzőkönyv számos kulcsfontosságú elven alapul, amelyek elengedhetetlenek az üvegházhatású gázok hatékony elszámolásához és jelentéséhez. Ide tartoznak:
– Relevancia: Az üvegházhatást okozó gázok nyilvántartásának megfelelően tükröznie kell a vállalat kibocsátását, és tájékoztatnia kell a felhasználókat a döntésekben.
– Teljesség: Minden kibocsátó forrást fel kell tüntetni a leltárban.
– Következetesség: Következetes módszerek alkalmazása a kibocsátások időbeli ésszerű összehasonlítására.
– Átláthatóság: elegendő információ biztosítása a magabiztos döntések meghozatalához.
– Pontosság: A leltár tényszerű pontosságának biztosításához és a bizonytalanságok minimalizálásához elegendő pontosság elérése.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának hatóköre

Az üvegházhatású gázok kibocsátását a jegyzőkönyv három tartományba sorolja:
– 1. hatály: Saját vagy ellenőrzött forrásokból származó közvetlen kibocsátások.
– 2. hatókör: A vásárolt energia előállításából származó közvetett kibocsátások.
– 3. hatókör: Minden egyéb közvetett kibocsátás (nem tartozik a 2. hatókörbe) az értékláncban, beleértve az ellátási és a vevői szakaszban keletkező kibocsátásokat is.

Ez a bontás lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy azonosítsák kibocsátásaikat, és erőfeszítéseiket oda összpontosítsák, ahol a legnagyobb hatást tudják elérni.

Az ÜHG protokoll használatának előnyei

A protokoll használatának számos előnye van. Megbízható és széles körben elfogadott keretrendszert biztosít, amely segít biztosítani a kibocsátási adatok következetességét, átláthatóságát és összehasonlíthatóságát. Segít a szervezeteknek azonosítani a legjelentősebb kibocsátási forrásokat, így hatékonyabban tervezhetnek és hajthatnak végre stratégiákat ezek csökkentésére. Emellett hozzájárul az érintettek bizalmának kiépítéséhez, és javítja a szervezet környezetvédelmi hírnevét. Előnyei ellenére a protokollnak vannak kihívásai és korlátai is. Egyes szervezetek számára nehézséget okozhat a szükséges adatok beszerzése, különösen a 3. hatókörű kibocsátások esetében, amelyek a szervezet közvetlen ellenőrzésén kívül fordulnak elő. A jegyzőkönyv szintén nem ír elő konkrét lépéseket a kibocsátás csökkentésére; hatékonysága az azt használó szervezetek elkötelezettségétől és cselekvésétől függ.

Az ÜHG protokoll jövője

Az üvegházhatású gázokról szóló jegyzőkönyv folyamatosan fejlődik, hogy megfeleljen a vállalkozások és a kormányok változó igényeinek az éghajlatváltozás kezelésére. A legutóbbi frissítések a részletesebb útmutatásra összpontosítottak, mint például a Scope 3 kibocsátások és az ÜHG-adatok felhasználása a döntéshozatalban. A jegyzőkönyv valószínűleg továbbra is kulcsszerepet játszik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásban, világos és következetes keretet biztosítva az üvegházhatású gázok elszámolásához és jelentéséhez, lehetővé téve a megalapozott döntéseket és az éghajlatváltozás elleni hatékony fellépést.